” Tudod-e, fiam, mi az a remény? – kérdezte az öreg pásztor, és fáradt szemei megcsillantak a tűz fényében.

– A remény olyan, mint a szél a csúcsok között. Nem látod, de érzed. És amikor azt hiszed, hogy elpusztulsz, akkor hirtelen ott van, simogat, hordoz, felemel. Aremény nem a szavakban lakik, nem az ígéretekben, nem az emberekben. A remény a lélek titkos kincse. Ha őrzöd, akkor még a legnagyobb viharban is megmaradsz. Ha eldobod, elvész az utad is. Hát őrizd jól, mint a legdrágább kincset, fiam!”

/WA/